•A kendoról röviden

A kendo jelentése: A kard útja. Ez egy viszonylag modern japán harcművészeti ágazat amelynek alapjai a karddal végzett technikák. Mindez a tradicionális japán kardforgatás elemein alapul. A kendo egy fizikai és mentális kihívást jelentő tevékenység amely a kűzdősportok értékeit kombinálja további sportszerű elemekkel.

•Történelem

A legelső szamurájkormány óta, a Kamakura periódus alatt (1185-1233) a kardvívás a lovaglással és az íjászttal együtt alkották a fő harművészeti rendszerét a katonai klánoknak. Ezalatt a kendot erősen befolyásolta a Zen Buddhizmus. A szamuráj kiegyenlíthette önlétének semmibevételét a harc hevében, ami ellengedhetetlenné vált a győzelemhez más-más harcokban. Ezek a kardforgatók alapították a kenjutsu iskoláját, amely évszázadokon át állt, majd a mai kendo alapjává vált. Az iskolák nevei tükrözik az alapítók egyéni felfogását is. Ott van például az Itto-ryu, amelynek jelentése 'Az egyedüli kard iskolája' amelynek alapítója úgy gondolta, hogy minden lehetséges vágás karddal benne van egyetlen eredeti esszenciális vágásban. A Muto-ryu 'Kard nélküli iskola' kifejezi Tesshu Yamaoka felfogását arról, hogy 'nincs kard az elmén kívül'. Ez a gondolat hasonlóan kifejezi a megértését a kenjutsuban továbbadott gondolatmenetnek. A hivatalos kendo gyakorlatokat, mint más kűzdősportokban itt is katáknak, magyarul formagyakorlatoknak nevezik. Ezek már évezredekkel ezelőtt kialakultak és a harcosok ismételték ezeket gyakorlás képpen. A katákat ma is őrzi a kendo, de persze már számos átalakuláson mentek át.
A Shotoku korban(1711-1715) Naganuma Sirozaemon Kunisato bevezette a bambusz gyakorlókardot, a shinait, és a páncélt, a bogut. Naganuma fejlesztette ki a kendo-gut(a védőfelszerelést) és olyan gyakorlati elemeket kreált melyekben a shinait kell használni.
Emellett Yamada Heizaemon Mitsunori, Naganuma harmadik gyerekének és a Kashima Shinden Jikishinkage-ryu kenjutsuiskolájának nyolcadik igazgatójának sírkövén áll, hogy tevékenységei közt a bokuto és a shinai fejlesztésére sok időt fordított. A páncélba például vasat, a karvédőbe pamutot tetetett. Kunisato Heizamon haláláig dolgozott együtt apjával, hogy tökéletesítse a felszerelést.
Ezt tartják számon a modern kendo kialakulásának koraként. A kendo elkezdett elterjedni, és meg sem állt a 18. század végéig. A védőfelszereléssel valódi helyzeteket imitálhattak, hiszen a kard viselője teljes erővel alkalmazhatott technikákat, a sérülés veszélye nélkül.
Sok olyan eszme melyet a Zen buddhizmusból vett át a kenjutsu, ma már a magas fokon űzött kendo alapszabályának számít. Például a 'mozdulatlan elme' gondolatát Fudo Myo-O istenségtől vették át, aki a Fény öt királyának egyike a Shingon Buddhizmusban. A fudoshin kimondja, hogy a kendokát nem vezetheti düh vagy félelem. Hasonlít ez a kikötés a régi szamurájok megvilágosodásához.
A Dai Nippon Butoku Kai-t 1895-ben alapították és arra hivatott, hogy népszerűsítsen és véglegesítsen bizonyos harcművészeti ágak rendszerét Japánban. Ők változtatták a Gekiken 'lesújtó kard' nevet kendora 1920-ban. A kendot, mint minden más harcművészetet betiltották 1946-ban. A kendo 1950-ben tért vissza, mint 'Shinai verseny' és 1952-től vette fel újra a kendo nevet.
Ekkor alapították a Kendoszövetséget is, amelyet azonnal követett a Japán függetlenség, így a többi kűzdősport is visszatért a köztudatba.
A Nemzetközi Kendoszövetséget alapították legkésőbb, 1970-ben, és kifejezetten csak a kendot, iaidot és jodot volt hivatott elterjeszteni. Innentől tartották a Kendo világbajnokságokat is melyet 2009-ben Braziliában, Sao Pauloban rendeznek/rendeztek

•A kendo célja

1975-ben a Japán Kendoszövetség meghatározta a kendot, és annak céljait. A kendo egy út az emberek megismeréséhez, a katana (talán ha 'szamurájkardot' írok érthetőbb) technikák gyakorlása közben. Jah és igen...akkor lássuk a kendo igazi célját, ahogy azt a Kendoszövetség kiadta...
Formálni az elmét és a testet
Erélyessé tenni a lelket
Helyes gyakorlás útján versengeni másokkal és fejleszteni a kendo művészetét.
Megtartani az emberek becsületének és udvariasságának tiszteletét.
Őszintén segíteni másoknak.
És végül örökké nemesebbé tennni magunkat.
Ugyan ez nem egyszerű, de ha rendesen műveljük a kendot, akkor a következő lesz a jutalmunk:
Megtanuljuk szeretni az országot és a társadalmat. (tipikus japán eszme)
Megtanulunk áldozni a kultúra fejlesztésének.
Megtanuljuk elterjeszteni a békét és boldogságot az emberek között. (bár kétlem kicsit, hogy erre a legmegfelelőbb eszköz egy katana, dehát én nem vagyok kendoka...

•A kendo gyakorlói

A kendomesterek növendékeit kendokának hívják, mely nem meglepő, biztosan hallottatok már karatekákról is, a növendékeket az adott kűzdősport utáni 'ka' toldalékkal illetik, ez ugyan csak egy kis mellékinfo de mindenképpen hasznos. A becslések szerint a földön ma körülbelül hatmillió ember tanul kendot, ebből négymillió Japánban, és egymillió Kóreában ami persze megintcsak nem meglepő hiszen sok japán iskolában kötelező a kendo tanulása. A többi tanonc Amerikából, illetve Európából származik, Afrikában valahogy nem menő a kendo...bár ki tudja... Mindenki kapaszkodjon a székébe, nem mindennapi info jön (imádom a felméréseket, statisztikákat xD) 2003 januárjában  1.3 millió embert regisztráltak Japánból, akik valamilyen dan fokozatot már elértek. Őket már a Kodansha Meibo tartja számon. Bizonyára sokatoknak van fogalma arról, hogy nem kevés gyakorlást és kemény munkát igényel dant szerezni. Valami olyasmi ez, mint a Narutoban a chuuninság...

•Felszerelés

A shinai egy japán kardot, a katanát hivatott helyettesíteni, és négy bambusz  lécből áll, melyeket bőr-illesztés tart össze. Manapság egyre nagyobb divat olyan shinait használni, amely szénszállal megerősített gyanta-illesztéssel tartja össze a bambuszléceket.
A kendokák a katák gyakorlásaihoz kemény fakardokat kapnak, melyeket bokutonak hívnak.
A kendo csapásokat is használ, melyeket a kard hegyével, illetve élével végezhetünk. A kard egyensúlya teljesen más, mint a mi európai vívásunkban alkalmazott párbajtőrök, emellett a lábmunka és a mozdulatok is nagyon eltérnek.
A védőpáncélt a fejen, a karon és persze a testen viselik.
A fejet egy stílusos sisak védi, melynek elején vasrostély van, ami az arcot hivatott védeni. A nyakat vastag bőr és ruhaanyag védik a vállakkal együtt.
Az alkar, a csukló és a kéz maga, egy vastagon bélelt kesztyű, a kote által védett.
A torzó pedig egy mellvért mögött teljes biztonságban van. A derék és azon aluli kényes területeket szintén vastag ruhaanyagok védik.

.•Ruházat

A ruha amit a bogu alatt viselnek az egy kabát és egy hakama. Általában egy törölköző is segít abban, hogy a sisak kényelmesebb és jobban védő legyen.

.•Modern gyakorlás

A kendo gyakorlása elég zajos folyamat, a többi kűzdősporthoz képest. Ez a kendokák által használt kiai miatt van, ami a különböző harcművészetekben használt találat pillanatában hallatott rövid de erőteljes kiáltás. Emellett még ott a fumikomi-ashi amely egy határozott dobbantás, ez szintén a találat pillanatával egyszerre történik.
Mint más kűzdősportokban, a kendoban is fedetlen lábbal folyik az edzés, ezzel megtisztelve a dojot. A modern kendo ugyebár csapásokat és szúrásokat is gyakorol, de a csapások csak bizonyos pontokra irányulnak. Ezek többnyire azok a pontok melyeket a kendo -mostmár- hagyományosnak számító védőfelszerelése takar. (csukló, fej, test)
Mikor a kendoka magára ölti páncélzatát az elkövetkezendő edzés akármelyik lentebb említett procedúrát tartalmazhatja.
Kiri-kaeshi: A sisak jobb és bal oldaláraa mért csapás. Egyszerre igényel megfelelő erőt és koncentrációt, pontosságot. Persze a helyes mozdulatok ismerete alapvető.
Waza-geiko: Egy bizonyos technika finomítása egy tanulótárssal, arra is szolgál, hogy hozzászoktassák a kendokákat a támadáshoz, annak elviseléséhez, a félelem legyűrésében nagy szerepe van.
Kakari-geiko: Rövid intenzív támadások gyakorlása, mely folyamatos éberségre tanít.
Ji-geiko: Mikor a tanuló az általa ismert technikákat egy társával szemben alkalmazza, aki igyekszik blokkolni, illetve ellentámadni.
Gokaku-geiko: két kendoka edzése egymással, fontos a hasonló szinten tartó kendokák versenyeztetése egymással.
Hikitate-geiko: gyakorlás, melyben egy idősebb kendoka, egy fiatalabbnak segít
Shiai-geiko: olyan verseny, amelyet sokszor bíró felügyel.

.•Verseny

A versenyben az kap pontot, aki a célterületet eltalálta. Hogy egy támadás sikeres legyen, a kendokának elsősorban elméjét el kell csendesítenie, másodsorban a kendokának a kardot teste részének tekintve kell mozognia. A kendo meccsek általában három pontosak, kimenetelük a következő lehet:
Hiki-wake: a meccs döntetlen.
Encho: a meccs addig folyik, míg valamelyik versenyző pontot nem kap.
Hantei (NEM HENTAI): A győztest a bírók hírdetik ki, olyan, mint a technikai k.o.
A kendoban, úgy mint sok más japán harcművészetben először kyukat, majd danokat ér el a kendoka. A kyu 6-tól lefele, a dan 1-től fölfele halad. A legnagyobb elérhető rang a tizedik dan.

•Formagyakorlatok

10 Nihon Kendo Katát tartunk ma számon. Ezek mindegyikét fakarddal végzik. Nem bambuszkarddal, fakarddal. A formagyakorlatok támadásokat, ellentámadásokat tartalmaznak. Esetenként valódi kardokat is alkalmaznak melyek általában életlenek. Az első hét katában a két formagyakorlatot végző személy egy-egy 102 cm-es daito kardot viselnek. Az utolsó háromban egyikük csupán egy 55 cm-es kodachit kap. A formagyakorlatokban, mint mondtak ketten vannak. Egy uchidachi-tanár-és egy shindachi-tanítvány van. A tanár teszi meg az első lépést, és mindig az uchidachié a vereség, ezzel a tanítvány önbizalomra tesz szert, és könnyebben tanul.

•Kendo Japánon kívül

A Nemzetközi Kendoszövetség éppen ezért alakult. Hogy hídat teremtsen Japán és a többi kendot gyakorló ország között. 2009 februárjában 50 különböző szervezetet tart számon és figyel meg ez a rendkívül jól működő aktív szövetség.